Isten és Stephen Hawking
Szerző: John C. Lennox |
|
Szállítási díj: | 899 Ft |
Elérhetőség: | Rendelhető |
Leírás
Mégis ki tervezte a mindenséget?
„Abban a reményben írtam ezt a könyvet, hogy segít majd megérteni néhányat azokból a legfontosabb témákból, amelyek az Isten és a tudomány viszonyát taglaló mai viták mögött húzódnak. Ahol csak lehetett, megpróbáltam mellőzni a szakkifejezéseket, és a logikus érvelésre helyeztem a hangsúlyt” – írja az Isten és Stephen Hawking című könyve bevezetőjében John C. Lennox.
Az oxfordi matematikus Stephen Hawking A nagy terv című könyvének bizonyos tételeit állítja reflektorfénybe: ahogy írja, nem Hawking tudományát vitatja, hanem azt, amit a tudós ebből Isten létére, pontosabban Isten nemlétére vonatkozóan következtetésként levon. Tudományfilozófiai esszéjében Lennox történeti összefüggésekben is megmutatja, hogy Hawking állítása, miszerint a tudomány egyedüli következtetése a teremtés mibenlétéről (hogy az teljességgel megmagyarázható az univerzum viselkedését leíró fizikai törvényekkel, így a gravitációval) nem új keletű. Lennox szerint Hawking következtetései merőben filozófiai szemléletűek, annak ellenére, hogy a tudós határozottan kijelenti: a filozófia halott.
Isten vagy a multiverzum? – teszi fel a kérdést a matematikus, aki érvelésével azt bizonyítja, hogy a természet törvényeire vonatkozó teóriák spekulatívak és ellenőrizhetetlenek, ugyanakkor korántsem támasztják alá azt a meggyőződést, hogy tudomány és vallás között áthidalhatatlan ellentét lenne. Lennox esszéjének következtetése az, hogy a közhiedelem, miszerint az ateizmus az egyedüli kikezdhetetlen intellektuális álláspont, tarthatatlan. A brit matematikus, filozófus töretlen logikával végigvezetett, olvasmányos és közérthető érvelése gondolatébresztő lehet mindenki számára, aki kíváncsi a tudomány világában morális téren is zajló folyamatokra.
Stephen Hawking, a cambridge-i egyetem világhírű elméleti fizikusa, kétségtelenül a leghíresebb a ma élő tudósok közül. Alakja a kitartó lelkierő szimbóluma lett: több mint negyven éve súlyos mozgásszervi betegségben szenved. Ennek az időszaknak túlnyomó részét tolókocsihoz kötve töltötte, verbális kommunikációra kizárólag speciális hangszintetizátor segítségével képes. „Sajátos hangját” világszerte ismerik.